Trans* – Power – Fist

Transfeminist fury

Új láthatárok / New Horizons

Leave a comment

Új láthatárok / New Horizons

To English version

Egy jó ideje ambíció nélkül tengődtem blog-ügyileg, a kidolgozandó témák halma sem lelkesített. Mostanra azért kezd a kedvem visszatérni, de nem kapcsolok azonnal hardcore üzemmódba, hanem egy újabb visszatekintővel folytatom, kis naiva korszakomból.

Helló, drága olvasóim!

Több mint 3 hónap telt el, amióta utoljára ideültem a gép elé abból a célból, hogy blogbejegyzést írjak. Ez alatt az idő alatt nagyon sok minden történt. Összefoglalni is szinte lehetetlenség. Azért megpróbálom. 😉

November elején visszaköltöztem a régi lakásba, a szobámba, ahol 12 éves koromtól 25 évesig laktam. Próbáltam berendezkedni, de nagyon nehezen ment. Több mint 7 éve hagytam ott a szobát, azóta nem változott benne sok minden, csak legfeljebb lelomozódott, meg félig raktárként volt hasznosítva. Aztán még ide pakoltam be, amit elhoztam a volt páromtól.

A szoba hátsó fele csomagokkal, dobozokkal, zacskókkal volt tele. Szégyen, de másfél hónapig nem bírtam rászánni magam arra, hogy rendet tegyek közöttük.

Mindeközben teljes mértékben beintegrálódtam a magyar transzszexuális közösség életébe, illetve elmerültem az éjszakai élet, a hétvégi bulik világába. Először helyi szinten majd nemsokára Budapesten jöttek az események, a bulik más TS-ek körében. Ahogy egyre több embert ismertem meg, az én ismertségem –szakmám miatt az elismertségem is– nőtt.

A magánéletem ugyanúgy hullámvasút-hatást kelt, mint azelőtt. Volt párommal igyekszünk barátok lenni egymással. Egyrészt a minket még mindig pozitív érzelmek fűznek egymáshoz. Másrészt meg egy helyen is dolgozunk. Csak néha nehéz legyűrni a 8 év alatt kialakult reflexeket, előítéleteket a másikkal szemben. De nagyon igyekszünk mindketten, hogy új alapokra tudjuk helyezni a kapcsolatunkat.

Viszont az új párkapcsolatomra várni kell türelemmel. A pasik úgy tűnik vagy menekülnek előlem, vagy olyanok próbálnak megkörnyékezni, akiktől a hideg is kiráz… Ezen kívül a leánykák szoktak még intenzíven érdeklődni irántam, csak velük meg legfeljebb barátkozni tudnék már. Mondjuk, azt viszont szívesen teszem. 🙂

A női fejlődésem töretlenül folytatódik, sőt, mondhatni magasabb fokozatba kapcsolt. Még decemberben meglátogattam egy endokrinológust, akinek van tapasztalata a TS-hormonterápiával. Vele egyeztetve módosítottunk valamelyest a HRT-men, átestem egy vérvizsgálaton, amely kiterjedt a nemi hormonokra is. Minden oké.

Ezzel párhuzamosan beszereztem a megfelelő pszichiátriai és pszichológiai diagnózist a transzszexualizmusomról. Így minden akadály elhárult az elől, hogy orvosi úton is tovább léphessek, illetve kérvényezhessem a hivatalos nem- és névváltoztatásomat. Ha nem lennék gyógyszerész, akkor a hormonjaim beszerzéséhez is elengedhetetlen lett volna ez a két diagnózis…

Ezek közül először az orvosi beavatkozást választottam. Ennek során az elmúlt hétfőn megszabadítottak a tesztoszteron-termelő kettős tumoromtól, ahogy én neveztem ezeket a szerveket. Így kevesebb gyógyszert kell majd a jövőben szednem, mert miután kiürült a szervezetemből az eddig megtermelt tesztoszteron –ez 2-3 hónap– nem lesz szükség komoly mennyiségű blokkolóra. Ez a gyógyszerek felét jelenti, ezáltal a májam és a vesém kevésbé lesz leterhelve. Most még egy picit kellemetlen a műtét utáni állapot, de lassan elmúlik a fájdalom és a véraláfutás. Így véglegesen és visszafordíthatatlanul magam mögött hagytam a férfi nemet, legnagyobb örömömre.

Miután megkaptam a kórházi zárójelentésemet és hazautaztam, meg is írtam szépen a nem- és névváltoztatási kérvényt, csatolva minden szükséges dokumentumot és a kórházi zárójelentést is. Várhatóan egy hónapon belül döntés születik az ügyemben. Mivel minden igazolásom rendben van, ezért bízom a pozitív elbírálásban. Utána válthatom ki az új személyit, jogsit és egyéb iratokat. Némi költség lesz az is, de nem érdekes. Sokkal nagyobb előny lesz az, hogy minden nap, minden percben végre az lehetek, aki valójában vagyok és sehol, semmikor sem kell férfinek álcáznom magam a továbbiakban.

Ma jelentettem be az eljövendő hivatalos változást a kollégáimnak. Akikről úgy tudtam, nem tudnak róla, azok is jól fogadták. Már csak a feletteseimmel kell kiegyeznem. 😀

Egy fontos dolog maradt el. Lustaságom okán még mindig nem kezdtem bele a PhD-értekezésem írásába. 😦 Ezért egy kiadós korbácsolást érdemelnék…

Még egy kis apró adalék: Tegnap egy évvel megint öregebb lettem. Ma meg Valentin-nap van, lehet, el kellene mennem valami pasifogó túrára. De ezt is kihagyom, mert csütörtökön megyek lézereztetni a szakállam maradványait, ahhoz meg növeszteni kell. Rücskös sminkkel meg elég gáz megjelenni. Majd jövőre. 🙂

Ölelés és hasonlók:

Zsófi

meryl-facepalm

I was vegetating without any ambition about my blog, even the pile of topics to be elaborated didn’t move me. I have lust to return by now, but I don’t turn into hardcore, but continue with another lookback from my little naiva period.

Hello my dear readers,

More than 3 months passed since the last time I sat to my computer to compose a new blog post. So much happened in this time that summarizing is almost impossible. Nevertheless, I try it. 😉

I moved in to my old room where I lived from my 12 to 25 at the beginning of November. I tried to accommodate to the new circumstances but it wasn’t easy. I left this room more than 7 years ago. Not much changed here, just it was amortized because it was partially used as a storeroom. And then I packed here everything I brought from my ex-girlfriend. The posterior part of the room was full of packs, sacks, boxes and such. I couldn’t bring myself to tidy up the room, shame on me.

I integrated totally into the life of the Hungarian transsexual society. I plunged into the nightlife at the same time. First I take part of parties at locale then in Budapest. As I knew more people my reputation increased and I became some kind of authority due to my profession.

My private life seems like a rollercoaster as before. My ex-GF and I try to be friends. In one hand we are still connected to each other by positive emotions. On the other hand we work at the same place. Sometimes fighting off the reflexes and the prejudices which were strengthened in the last 8 year is very difficult. But both of us work on placing our relationship on new foundations.

My new relationship is still out of reach. The fellas seem to flee from me or such and the guys who try to pick me up make me shiver… Moreover the girlies are interested in me intensively. Although I just want to become friend with some of them yet. Although I really enjoy making friendships with girls. 🙂

My feminine development is still going on. Moreover it switched to the next gear. I visited an endocrinologist who has experience in TS hormone therapy in December. We discussed my protocol and changed it a bit. I’m over a full scale blood analysis, everything is OK.

I gathered the proper psychiatric and psychological diagnoses about my transsexualism at the same time. So every obstacle is removed from my way to surgical modifications and official name and gender change. If I wouldn’t be a pharmacist I should have own these diagnoses to get the proper hormones…

I chose undergoing surgery first. Last Monday, 7th of February my testosterone-producing double tumor –as I say– was removed. So I needn’t take so many pills. As the testosterone cleared from my body –in 2-3 months – I can leave the blockers. They mean the half of my medicines. So my liver and kidney will be less strained. Now it’s unpleasant a bit after the surgery but the pain and the bloodshots will vanish slowly. For my greatest joy I left manhood behind permanently and irreversibly.

After I got my report in the hospital, I sent my application for my official name and gender change, attaching all the required documents. The decision will be made probably in a month. As all my papers are all right I hope for the positive judgment. I must renew all my documents which will cost a bit. But I don’t mind the money. The joy is much greater as I can be who I really am in every day, in every minute. I don’t have to disguise myself as a male nowhere and never again.

I announced my coming official name and gender change to the colleagues. All accepted the news very well, even those who didn’t know about this side of me before. At least I assume they didn’t know. 🙂 I just have to make terms with my superiors now. 😀

Only one important thing is hold off: I haven’t started to write my PhD thesis yet due to my laziness. 😦 I’d deserve a serious whipping for this.

Here’s some supplementary data: I became a year older again yesterday. It’s Valentine’s Day today. I should go to catch some fella. I cancel this, as my remaining beard-spots are growing as I go to the laser hair removal at Thursday. Appearing in coarse make-up is so awful. Maybe next year. 🙂

Hugs and such,

Sophie

Advertisements

Author: sophiataylor

I'm a pharmacist. I'm a transwoman. I'm more or less geek. I'm a stranger in a strange land. (But I love it!) I've became more and more combative, from the status of cutipie which I was a few years ago. If you don't like it, you can go away. /// Egy gyógyszerész vagyok. És egy transznő. Többé-kevésbé kocka. Idegen földön vagyok idegen. (De imádom!) Egyre harcosabbá váltam, a néhány évvel ezelőtti cukipofa állapotomból. Ha nem tetszik, el szabad menni innen.

Tied a mikrofon / You own the mike now

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s