Trans* – Power – Fist

Transfeminist fury

Két hónap a nőiességben / Two months into womanhood

1 Comment

To English version

A visszatekintő-sorozat első darabja (2010. szeptember)

Helló édeseim!

Sok év telt el a között, hogy először találkoztam transznemű személyekkel a neten, és hogy teljesen átadtam magam a saját transszexualitásomnak. Egyre csak nőtt a rajongásom a CD-k/TV-k/TS-ek iránt, amíg minden részletet összeraktam és rájöttem, valójában egész életemben lány akartam lenni. Ez egy igen hosszú folyamat és valamelyest megkésett, de végül megtettem a szükséges lépéseket.

Két hónapja, pontosabban 2-szer 28 napja kezdtem el szedni a hormontablettáimat. Gyógyszerészként a gyógyszerhatástani és endokrinológiai ismereteimmel felvértezve átnéztem az orvosi adatbázisokat, hogy megleljem a legjobb TG hormonterápiás protokollokat. Ezek alapján megterveztem a sajátomat. Egy háromfázisos hormonpótló tablettát kezdtem szedni, hogy minél jobban lemodellezzem a női nemi ciklus változását, és egy erős antiandrogént, hogy elnyomjam a megtermelt tesztoszteron hatását.

Ez a két hónap számos változást hozott, jót és rosszat egyaránt. A testem megváltozott. Amikor észrevettem, hogy a melleim növekedésnek indultak, öröm töltött el. Amikor párom aranyosnak és szexinek találta a mellecskéimet, az öröm szinte szétfeszített. Amikor az egyik legjobb barátom kijelentette, hogy a barátságunkban semmi sem változott, függetlenül a nemi identitásomtól, úgy megkönnyebbültem, mint életemben soha. Amikor egy nagyszerű új barátra leltem Zoéban, a szívem olyan magasságokba szárnyalt, amit elképzelni sem tudtam.

Amikor kedvesem úgy találta, hogy Zoéval a kapcsolatunk már inkább szerelem és el akarta szakítani ezt a köteléket, elviselhetetlen fájdalom járt át. Ez a második ciklusom utolsó hetének kezdetén történt, így az ösztrogén-szintem leesett, a progeszteron meg teljesen eltűnt keringésemből. Így valami premenstruációs szindróma-szerűségbe kerültem, érzelmileg ingataggá válva. Az átalakulásom előtt is érzékeny lelkű voltam, de nem gondoltam, hogy többet sírnék néhány csepp könny elpottyantásánál. Akkor meg 15 percre bőgőmasinává váltam. Megéltem, hogy a hormonok játéka egy hisztis picsát csinált belőlem… Elkerülhettem volna ezt az instabilitást, de szándékosan választottam a trifázisos hormontablettát, hogy ne csak testben, hanem lélekben is lányként éljek majd.
Amikor nap, mint nap férfiruhát kell viselnem a munkám során, szenvedek, de elviselem. Amikor minden reggel le kell mosnom a (színtelen) körömlakkot, még jobban szenvedek. A kedvesem olyan keményen próbál elfogadni, ahogy csak tőle telik, de látom, hogy mennyire hiányzik neki az előző, kicsit férfiasabb énem. Sosem voltam a férfiasság jelképe, az akkori teljesítményem jó volt neki. Mostanság elég gyakran elégtelennek bizonyulok, és amikor ezt látom a szemében, ugyanolyan kétségbeesett leszek én is, mint ő.

Ebben a két hónapban ezeket a boldog és szomorú eseményeket éltem át. A jövő még ködbe burkolózik, de egy biztos: az a Zsófi, aki mindig is lenni akartam ott vár rám az út végén.

Legyen nektek is olyan édes álmaitok, mint nekem!

 

alice_facepalm_by_deathroman13-d40ihie

The first piece of the lookback series. (September, 2010)

Hello my sweeties,

Many years passed between my first meeting with transgender people on the net and the date I fully embrace my transsexualism. My adoration of CDs/TVs/TSs was continuously growing until I joined all the pieces and realized I wanted to be girl in all my life… This process was very long somewhat too late but I take the necessary steps at last.

I’ve started to take hormone pills for two months, for 2×28 days exactly. As a pharmacist, I was armed with the knowledge of pharmacology and endocrinology, searched the medical databases for the best TG hormone treatment protocols, and planned my own. I started to take a triphasic hormone replacement pill to emulate the cycle of women the best and a potent antiandrogen to suppress the effects of my produced testosterone.

These two months brought several changes, good and bad alike. My body has changed. When I found my nipples rising I was filled with joy. When my sweetheart found my tiny breasties cute and sexy the joy almost exploded me.
When one of my best friends assured me that nothing changed with our friendship no matter what gender identity I have, I was as relieved as never before. When I found a new great friend, Zoe, my heart was on the wing, heading heights I couldn’t imagine before.

When my girlfriend thought that our relation with Zoe is much like love and wanted to break our link I was filled with unbearable pain. This was at the beginning of the last week of my 2nd cycle, so my estrogen level dropped, the progestin vanished from my circulation. I was in something like premenstrual syndrome, I became emotionally unstable. I was sensitive before my transformation but I couldn’t imagine myself cry more than a few drops of tears. I became a crybaby for 15 minutes in this case. I lived that the play of hormones made me a hysterical twat… I could avoid this instability but I chose the triphasic hormones intentionally to live not just in a girlish body but with the soul of a woman.
When I have to wear men’s clothes every day at work I suffer, but endure. When I have to remove the (colorless) nail polish every morning I suffer more.

My sweetheart tries to accept me as she can but I see that she misses my previous, a bit more masculine self. Although I have never been the icon of masculinity, my achievements were enough for her. Now I’m often proven unsatisfactory. I see the pain in her eyes so I become as desperate as her.

I lived through these happy and sad events which changed me much. Future is veiled in mist but one thing is sure: the Sophie I ever wanted to be is waiting for me at the end of this journey.

Have as sweet dreams as I have

Advertisements

Author: sophiataylor

I'm a pharmacist. I'm a transwoman. I'm more or less geek. I'm a stranger in a strange land. (But I love it!) I've became more and more combative, from the status of cutipie which I was a few years ago. If you don't like it, you can go away. /// Egy gyógyszerész vagyok. És egy transznő. Többé-kevésbé kocka. Idegen földön vagyok idegen. (De imádom!) Egyre harcosabbá váltam, a néhány évvel ezelőtti cukipofa állapotomból. Ha nem tetszik, el szabad menni innen.

One thought on “Két hónap a nőiességben / Two months into womanhood

  1. Az utolsó (félkövérrel szedett) mondat és a rá következő Alice… az ütött! 🙂

    Liked by 1 person

Tied a mikrofon / You own the mike now

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s