A transznők is nők! / Transwomen are women!

A transznők is nők!

To English version

Meg természetesen a transzférfiak is férfiak. Akik meg semleges / két nem közötti / kevert / hol ilyen, hol olyan (genderfluid) stb. irányvonalat képviselnek azoknak annyi előnye van itt, hogy cisz-emberek ez ügyben nem méricskélik őket és hasonlítják magukhoz. De bőségesen többet szívnak az élet más területein, mert még sokkal jobban kilógnak a sorból, mint a magamfajta, aki az 1-es személyi számát utóvizsgán 2-esre javította.

Mindenesetre a “Te nem is vagy igazi nő/férfi!” szöveget minden sorstársammal együtt legalább ezerszer megkaptam. És még egy párszor meg is fogom/fogjuk. Ez az ára, ha őszinte az ember másokkal, basszus! Röviden visszautalnék az első bejegyzésben lévő hasonlathoz. Nem fröccsöntött műanyagból készültünk, baszki, és nem gyártósoron!

Jobb esetben az ember nemisége a fejében alakul ki és nem a két lába között csúcsosodik ki. Csak azt kellene végre felfogni, hogy senki, – érted?! – SENKI nem férfinek vagy nőnek születik, maximum hím vagy nőstény egyednek. Aztán a biológia, a tudat/alatti, neveltetés és a társadalmi nyomás összessége dönti el, mi válik a gyerekből.
Persze tudom, mégis sokaknak gyakran ott csúcsosodik, hogy majd’ kiszakítja a nadrágot. És ők azok, akik leginkább kétségbe vonják a valódiságunkat. És ezt arra alapozzák, hogy mi van a két lábunk között. Vagy mi VOLT ott, az életünk egy részében. Na, ők, akik megmaradtak a hím példány szintjén. Persze büszkén férfinek hiszik magukat! Ezen röhögnöm kell. Viszont a társadalom is akként kezeli őket. Ez esetben választhatok, hogy vagy sírok vagy felkúr az ideg. Miattuk pedig nem fogok sírni, az tuti! Viszont most hozzájuk szólok, úgy, hogy ők is megértsék.

Hahó, “mókuskáim”! Tudom, mi jár a fejetekben velünk kapcsolatban! “Ha most megdugok EGY ILYET, akkor én buzi vagyok?” “Most puszit kell adnom neki? Fujj, milyen az mááá!” És látom magam előtt a kétségbeesett tekinteteteket, a szájharapdálást, a dilemmát az arcokon. Várjátok, hogy megveregessék a vállatok, hogy “Nem, nem vagy buzi. Pont te, ugyan miért lennél?” Nos, kis barátom, megnyugtatlak, valóban nem vagy buzi. Igazából EGY BŐDÜLETESEN NAGY FASZKALAP VAGY!
Először is, honnan veszed, hogy én csak rád várok, hogy megdugj? Jól elvagyok én nélküled. A kis játékszereim valószínűleg nagyobb örömet adnak nekem, mint te, a legjobb formádban is. Akkor meg miért érdekelne már a nyomorod? Amúgy meg ne is tagadd, hogy anális behatolásról képzelegsz. Akkor meg mi a francot izgat, hogy mi van a végbélnyíláson TÚL? Mert ha a sötétben minden pina egyforma, ugyanez a segglyukakra fokozottan igaz.
Megpuszilni sem kell. Minden női ismerősödet meg szoktad puszilni, amikor találkoztok az utcán? Na ugye, hogy nem! Viszont ne merészeld a mancsodat nyújtani, mert tőből leharapom! Hiszen tudom, hogy ezzel is csak azt jelzed, nem nőnek tekintesz. De hidd el, kölcsönös, én sem tekintelek férfinek. Mint fentebb már kifejtettem.
Persze tudom, a legnagyobb gátlásod, hogy a hozzád hasonló cimboráid mit mondanak majd rólad, ha kiderül a “szégyened”. Amikor összeül a kocsmában néhány sör mellett a Nobel-bizottságotok, és lesújtóan vagy lesajnálóan szólnak arról, hogy az élvezetek nagy habzsolásában kukacos almába haraptál…
Ha eljutna a kis agyadig, hogy csak az a szégyen, amit te annak érzel, mennyivel könnyebb lenne neked is. De nem fog, mert a farkad gondolkodik, nem a fejed…

Még egy apróság. Ti nagyon büszkék szoktatok lenni a harcban szerzett sebekre, hegyekre, mint a férfiasságotok egyik bizonyítékára. Tőlem meg azt várjátok, hogy szégyelljem, rejtsem el a saját hegeimet, mert az zavar titeket. Tehettek nekem egy szívességet: nyaljátok ki a seggem! Nem fogom se letagadni, se elrejteni a hegeimet, se pedig hazudni róluk. Mert ezek az én, élettel folytatott harcom emlékei, hogy ezen az úton lettem IGAZI NŐ, azaz pont olyan, amilyennek magamat látni szerettem volna! Ennél nagyobb igazolásra nincs szükségem.

 

Ui.: Saját és kollektív tapasztalat szerint a nők (legyenek cisz- vagy transzneműek) általában nem ennyire nemiszerv-fixáltak. Így nem csoda, hogy a heteroszexuális transzférfiaknak általában könnyebben találnak párt, illetve sok transznő leszbikus kapcsolatban él.

Transwomen are women!

And a transmen are men, of course. Those who represent themselves as gender neutral / between the two gender / mixed / once this then that (genderfluid) way, have a little advancement in this topic as they aren’t measured and compared with cisgender counterparts. But they suck much enough in any other field of life, because they are even more out of the flock than my kind, which just moved from the box A to B.

Anyway, I and my companions have used to get the “You’re not a real man/woman!” yack-yack a thousand times at least. And we will get it quite a few times. That’s the price of honesty, damnit! I just mention the metaphor of my first post. Heck, we are not made of plastic and not on the production line!

The peak of someone’s  gender/sexuality isn’t between one’s legs but in one’s head, at best. The only thing to grasp is that no one, – do you understand?! – NO ONE births as man or woman, just male or female specimen. Then biology, sub/consciousness, upbringing, education and social pressure together will form the child.
In fact, I know well that there are huge bunch whose gender and sexuality peak between their legs, almost as much to rupture their trousers open. They are who challenge our authenticity. They base their doubt on what is between our legs. Or what WAS there, in a part of our life. Well, they remained to be male specimens. They believe themselves men with pride, of course. I must roar out with laughter about this! But the society consider they as men as well. In this case I can choose of crying or raging about this. I don’t cry about them, that’s for sure! But I talk to them now in a way that they can understand.

Hey, “cutiepies”! I know what goes in your heads about us! “If I fuck SUCH A THING now, would I be fag?” “I have to give a kiss to the face? Yuck, c’mon!” I see the desperate looks, the bitings on the lips, the dilemma on the faces in my mental eye. You’re waiting for someone slap your shoulders “No, you are not a fag. You? Never! Why would you be?” My little friend, I assure you, you’re not a fag, really. YOU ARE AN ENORMOUS DICKHEAD, actually!
First of all, how do you take in your head hat I’m just waiting for you to fuck me? I’m rather well with myself. My little toys can give me more joy than you in your best fettle, probably. So, why I would care with your distress? By the way, you fantasize about anal intercourse, don’t you? Then what the shit do you care what’s OVER the anus? Just because, if all the cunts are the same in the dark, this would be increasingly true with assholes.
You needn’t kiss me on the face either. Do you do this with every woman you know when you meet? There now! But don’t dare to offer your paw, I’ll bite it from the stud! I know that you sign that you don’t consider me a woman. Believe me, it’s mutual, I don’t consider you a man either. As I explained it above.
Of course, I know that your biggest inhibition is what will be the opinion of your like-minded pals, when your “shame” turns out. When your Nobel-committee comes together in the pub with some pints of beer, they say woefully or with sorry for a fool about biting into a wormy apple during your life of hedonism…
If you could grasp the only shame is that you feel so, your own life was much easier. But you cannot, because your prick thinks, not your head.

There’s just one more tiny thing. You are so proud of your wounds and scars you have got in fights, as proof of your masculinity. But you expect me to feel shame and hide my scars because they trouble you. You can do me a favor: lick my ass! I don’t deny, hide or lie about my scars. Because they are proof of my fights with life, as I became REAL WOMAN this way, namely the woman I would like to see myself ever! I don’t need greater justification than this.

 

Ps: According to my own and collective experience, women (be they cis- or transgender) generally are not so genitalia-fixated. So heterosexual transmen generally have less problem with finding an important other, and no wonder that many transwomen live in lesbian relationships.